Schrei 05 - így nevezi a TOKIO HOTEL elsó nagy turnéjá, mely során nem csak Németországban, hanem Ausztriában és Svájcban is fellépnek. A négy fiatal rocker azon munkálkodott, hogy a koncertsorozat alatt megőrítsék a rajongókat.(sikerült, hehe:)) Úgy tűnik jól végezték a dolgukat, mert olyan tömeghisztériát váltottak ki, amit eddig a német nyelvűterületen talán csak a Beatlesnek sikerült és a Rolling Stonesnak sikerült. 2005 dec.-ében 50 000 rajongó töltötte meg a koncerttermet, hogy élőben láthassa a fiúkat. Akkora volt a siker, hogy februárban Schrei 06 néven ráadásturnét kellett szervezni. Úgy tűnik, a döntés pénzügyileg is megalapozott volt, mert a nézők száma átlépte a bűvös kétszázezres határt is. ez egészen rendkívüli olyan zenekar esetében, akik még csak most tőntek fel a rockcirkusz porondján. Alex Richter a konceertsorozatot szervező cég vezetője elmondta a könyv szerzőinek : "Ha olyan zenekaréhoz hasonlítjuk a sikerüket, mint a Fantastischen Vier, akik németországban nagyon népszerűek, és 175 000-es koncertet adnak, akkor is különlegesnek számít a TOKIO HOTEL teljesítménye. Nem szabad elfelejteni, hogy az elöbbiek albumai már 15 éve a boltokban vannak! tudtommal alső koncerrtsorozatán még egyetlen zenekar sem ért el ekkora sikert. Még soha nem tapaszteltam ekkora tolongást a jegyeladásnál, pedig már több mint egy évtizede ezzel foglalkozom." De nemcsak a jegyeladás mértéka randkívüéi, hanem a lelkesedés hevesség is, amivel a rajongók a 2005-ös koncertsorozatot fogadták. A Stern magazin újságirója, Andrea Ritter is megerősítette, hogy ilyen gyors sikert ezelőtt egyetlen német banda sem ért el. Így ír a koncertsorozatokról: "Nem is választhattak volna találóbb nevet a turnésorozatnak (Schrei = sikoly, kiáltás) ( a mi nevünkőn szólva ORDÍCCCCCSSSS höhö:))!!! Lányok ezrei ordítozzák végig a fellépéseiket az önkívület határára sodródva, bárhol jelennek is meg". A lányok életkora a 9 - től 17 évesig változik, és 90 százalékuk teljesen kikapcsol, amint megjelennk a srácok a színpadon. Kedvenceik nevét sikoltozzák, amíg csak el nem magy a hangjuk. A nagy kiabálás közben a lányok néha elfelejtenek levegőt venni, és végül aléltan kötnek ki a padlón. (nekem is elakadna a lélegzetem hehe:)) Mindenhonnan a négy srác neve hallatszik kaotikus egyveleget alkotva. Azért legjobban mégis Bill neve hallatszik ( én mindenkit túl kiálltanék TOM nevével hihi:)). A süddeutsche Zeitung szerkesztője, Tanja Rest szerint a frontember előnyben va, hiszen egyik nevet sem lehet olyan jól sikítozni, mint az övét. (hm...:@ ez nem is igaz!!!) Próbálja ki mindenki nyugottan! Az, hogy Biiiill, sokkal jobban hallható,mint a többieké nevei. (Ezzel sem értek eggyet ezt is próbáljátok ki TOOOOMMMM, oh ez sokkal cukibbb!!!!:)) A lányok többsége szerelmes valamelyik znészbe, ( ez se igaz én csak ÍMÁDÓM Tomot...höhö) ez néha nehézségeket is okoz. A legtöbb koncert látogató nőnemű, és mindegyikük elsó sorba szeretne jutni, hogy valahogy közel férközhessen rajongása tárgyához ( hu ez gáz, rajongása TÁRGYÁHOZ áááXD). A színpad elött biztonsági emberek védik a felállított kordont. Ők sokat tudnának mesélni, milyen sérüléseket és lila foltokat szereznek a lányok a tolongásban.

Foly. Köv. bye.: Ramííí